Várakozással teli szívvel léptem be a Centrál Színházba, megnézni ezt a darabot. Nem lankadt lelkesedésem még akkor sem, mikor az utolsó előtti sorba ültem le. Lassan mindenki elcsendesedett és felzendült "Az életem szar" című betétdal. Tátott szájjal néztem, hogy biztosan jó helyen vagyok-e. Azonban mikor az első negyed órát követően egy idősebb pár felállt, és távozott, már biztosan tudtam, jó helyen vagyok, és cseppet sem tévedtek, mikor a darab előtt azt mondták nekem, ez egy fiataloknak szóló vicces kis musical.
A darabban nagy szerepet kapott a társadalomkritika. A munkanélküliség, a homoszexualitás, a rasszizmus, a pornófüggőség mind-mind megjelentek a színpadon, a szereplők által véleményeket formáltak meg, de a végső döntést minden esetben a nézőkre hagyták. Inkább csak egy irányt szabtak a gondolatoknak, amin el kellett indulni.
Az egész mégis egy humoros mázzal borított önfeledt szórakozás volt. Színészek és bábok egyaránt jelen voltak a színpadon. A mesés szereplők a Szezám utca lakóira emlékeztettek benünket és a gyermeki hangvételt voltak hivatottak fenntartani.
A darab nagy sikernek örvend országszerte, 2003 márciusában az Off-Broadway-n mutatták be először. A kritikusok és a nézők egyaránt kedvelik mindenütt. Számos díj kíséretében 2004-ben megkapta a legjobb musicalért, a legjobb zenéért és
a legjobb szövegkönyvért járó Tony-díjat. Azt tanácsolom, ha valaki elindul megnézni a darabot, azt fenntartások nélkül tegye, akkor garantált a szórakozás.
Jegyeket még mindig lehet vásárolni, ITT!
