"Legyen szebb jövőd, ismerd meg múltadat, hogy megértsd jelenedet."
Azt hiszem a hopi indiánok képtelenek lennének megérteni ezt az idézetet.
Ugyanis ami nekünk, "európaiknak" természetes, hogy életünket egy
idősíkon haladva képzeljük el; a hopiknál nem lehetséges. A magunk
körül zajló eseményeket a múlttól a jövő felé haladva képzeljük el, így
különböztetve meg nyelvtanilag múltat, jelent, s jövőt.
A hopi beszélők más kategóriákat állítanak fel, s azokba rendezik
gondolataikat. Két ellentétes fogalomra építkeznek, úgy mint
"objektív", (vagyis ami nyilvánvaló és tényleges,) és "szubjektív".
Az tartozik az "objektív" kategóriába, amit a beszélő most a jelenben érzékel, illetve amit a múltban érzékelt. A "szubjektív" részlegbe tartozik minden, ami vágyaik tárgya; ami csak képezeltükben létezik; ami közvetlenül nem érzékelhető.
Tehát nem a múlt-jelen-jövő tengelye köré szervezik tapasztalataikat, hiszen az "objektív" kategóriába jelen és múlt eseményei tartozhatnak, míg a "szubjektív" egyaránt felölelheti a múltat, jelent, s jövőt.
Attól függetlenül, hogy a hopik a világot az "objektív" és "szubjektív" események váltakozásaként képzelik el, természetesen körülírással és az időpont megjelölésésvel ki tudják fejezni, hogy az adott esemény mikor is történt/történik/fog történni: múltban, jelenben, vagy jövőben.
